szeretlek budapest!

augusztus 21 , 2017 by: Felholany

Egy júliusi hétvégén a belváros egyik teraszán reggeliztem, megjegyzem igen ritkán teszem ezt, pedig szerintem többször is megérdemelném. Nem szoktam fogadalmakat tenni, de most megígértem, hogy legalább havonta egyszer elhozom ide magamat!

Élvezettel majszolgattam a még langyos focaccia kenyeremet gazdagon megpakolva prosciutto sonkával, kavargattam a habos tejeskávémat és arra lettem figyelmes, hogy körülöttem gyakorlatilag mindenki „külföldiül” beszél, mindenki turista, pedig messze sem valamelyik 5 csillagos szállodában jártam. Még a pincérek is olaszul szólítottak meg, amikor megérkeztem és elindultam a kiszemelt asztal felé egy árnyas fa alatt. (Olaszországban ez gyakran előfordult velem, hogy helyinek néztek, bevallom, ez most is jól esett.)

Azon gondolkodtam, hogy sokan (itt beleértem saját magamat is, igen!) mennyire nem értékeljük a fővárosunk, városunk előnyeit, szépségeit. Csak használjuk, élünk benne, de azt nem érezzük kellőképpen, hogy mekkora előnyben vagyunk a turistákkal szemben. Az én meglátásaim, tapasztalataim szerintem ritkán fordul elő, vagy legalábbis nekem nem méltatja ezt senki sem túl gyakran.

Tavasszal volt szerencsém Rómában és Milánóban is járni. Mekkora élvezettel ücsörögtem órákon át egy kávéház teraszán, szürcsölgetve a kis koffeinadagomat és ráérősen néztem az embereket. Próbáltam elképzelni, kitalálni, ki hová tart, hová siet, mit fog főzni a kosárnyi finomságokból, vajon mire hazaér, lecsippenti-e annak a zacskóból kacéran kikandikáló bagettnek a csücskét; elképzelni az életüket, közben pedig irigykedtem, hogy milyen jó nekik, hogy ebben a gyönyörű városban élnek. Pedig az én városom, Budapest is van legalább olyan csodás, ha nem még szebb! Mindezt ugyanúgy megtehetnénk itthon is, de nem, erre valahogy mindig csak a szabadág alatt „jut idő” és elutazunk hozzá. Értem én, mert alapból nálam is így működik, vagyis működött mostanáig! Az annyira természetes, hogy akár minden nap láthatnánk a Budai várat, sétálhatnánk a Duna korzón vagy a Városligetben, bármelyik szombat vagy vasárnap reggel beülhetnénk valami kis hangulatos helyre reggelizni, mégsem tesszük meg! Ha nem is minden hétvégén, de havonta, kéthavonta egyszer 1 délelőttöt igazán áldozhatnánk magunkra és városunkra turistaként! Nem nagy költségvetés és bevallom én, ha bevásárolok egy hétvégi reggelihez, többet elköltök, mint két croiassant és két kávé ára. Nem feltétlenül kell elutaznunk több száz vagy ezer km-t ahhoz, hogy „szabadságon” érezhessük magunkat, hacsak néhány óra erejéig is.

Szóval, ezek a dolgok itt vannak, mi pedig elmegyünk mellettük. Ekkor hirtelen megfordultak a gondolataim az árnyas fa alatt ücsörögve, mikor a napszemüvegem mögül már jól kinézelődtem magam, elképzeltem, hogy ki hová siet, mit csinálhat ezen a szombat délelőttön és hogy milyen jó is nekem! Ezek a turisták egy csomó pénzt elköltöttek repülőjegyre, szállodára, belépőkre és valószínűleg ők is ugyanolyan fájó szívvel utaznak majd haza, mint ahogyan én tettem azt Rómából vagy Milánóból. Én pedig itt maradok! Én vagyok az a szerencsés, aki az év 365 napjában élvezhetem ennek a városnak minden előnyét és szépségét.

♥ Szeretlek Budapest! ♥

0 Hozzászólás

Hozzászólás

Pfeffer Rita – Felhőlány

Gasztronómia, utazás, élmények, gondolatok, fotók, inspirációk, lifestyle.

Bővebben rólam itt.

Hírlevélre feliratkozás

Jelentkezz a Hírlevelemre, hogy elsőként értesülj a legfrissebb blogbejegyzésekről!
Loading

Instagram

Címkék

ajvár ajánló alma Amalfi arab Ausztria avokádó Balaton-felvidék balatonfelvidék banán bathura bazsalikom beach birs blog blogszülinap bodza boldog dolgok boldogság bonbon bor borsikafű bulgur burgonya bébicékla cheesecake chia cipó colitis colitis diéta csicseriborsó csiga csirke csirkecomb csoki cukkini cukkini virág cukormentes curry cékla desszert dinnye DIY dnk donáció Egyéb egyéb kreatív egészséges egészséges reggeli egészséges étkezés előétel eper erdő kincse esti gyors fagyi farsang feleség felhőlány fesztivál feta film finedine focaccia fogócska fokhagyma fánk fúziós fürjtojás főétel fűszer fűszernövény gabona galette gasztroprogram gluténmentes gomba gondolat gratin gyerek gyors gyümölcs Gödöllő görögdinnye hal hedonista hisztamin intolerancia humusz hétvége húsvét indiai interjú jamie oliver játék kaland karácsony keksz kelt tészta kence kenyér kifli kirándulás knédli koriander koviubi kreatív krémleves krémsajt kucsmagomba kultúra kurkuma kuszkusz kápia képzőművészet kókuszvirágcukor könyv köret közel-kelet Kőtenger laktózmentes lekvár lencse leveles tészta leves liba likőr lime malac mamafőztje marcipán marhahús medvehagyma meglepetés menta mindful eating mindfulness mogyoró mosoly mozzarella muffin Naplás-tó narancsvirágvíz nassolnivaló november nyaralás nyár október olajbogyó olasz Olaszország oldalas olíva orientális padlizsán palacsinta paleo paradicsom parmezán parázsburgonya pesto petrezselyem piac Pilis pisztráng pite pizza pogácsa polenta Positano programajánló prosciutto protein puffancs pulyka pástétom quiche rebarbara reggeli ricotta rizottó rizs ropogós rozmaring rozscipó ruccola rukkola ráérős rétes Róma sajtos Salerno samosa sertésszűz snidling sonka sous vide spagetti spanyol spenót spárga sumac Szafi szafi termék szarvasgomba szendvics Szentbékkálla szeretet szilva szingli szénhidrátcsökkentett színes étel szörp szövegelek szülinap szőlő sárgarépa séta sós sörkorcsolya sült süti sütőtök tahini tavasz tea tempura természetfotó tirol tojás tojásmentes tonkabab torta Toszkána turbolya turi tészta tök tökmag töltött túra túró vagdalt vargánya vega vendégposzt vendégváró vkf workshop zabpehely zsálya zöld zöldség áfonya ájurvéda édesburgonya édesség életmód étteremkritika írás újhagyma ősz

Archívum