Sok-sok év után 3 éve jártam újra a Balatonnál, azon belül is a Balaton-felvidéken. Konkrét cél volt a Liliomkert piac meglátogatása Káptalantótiban – erről már többször írtam itt a blogon -, ami annyira elvarázsolt, hogy azóta évente legalább egyszer, de inkább kétszer visszatérek és a piacon kívül igyekszem minél jobban megismerni a Balaton-felvidéket. Idén a húsvétot és a nyári szabadságom néhány napját töltöttem ott és egy szép augusztusi estén sor került a Kőtenger meglátogatására Szentbékkállán. Nagy hiba volt, hogy csak késő délután/estefelé mentem, kicsit alábecsültem a látnivaló nagyságát, minden értelemben. Területileg is, időben is, így viszonylag sietni kellett, hogy ne fent töltsem az éjszakát. Szigorúan ismétlést követel a bejárása a 2019-es évben. 🙂 Szerintem a fotók magukért beszélnek!
Szentbékkálla a Káli-medencéhez tartozó bájos település, a medence északi, a Boncsos-tető, a Fekete-hegy, Sátorma-hegy által körbefont térségét foglalja el a 71-es főúttól északra. A település elhelyezkedéséből nem csupán a különleges panoráma és sok természeti látnivaló adódik, hanem olyan viszonylagos éghajlati védettség is, melynek következtében évente mintegy kétezer órányit süt a nap. Viszonylag kis kiterjedésű határa körben erdős, dombos és csak dél felé nyitott, azonban ez utóbbi nagy része mocsaras. A falu nevének első fele attól a Nursiai Szent Benedektől származik, akinek szerzetesei a legtöbbet tettek a Kál és Vérbulcsú-ivadékok megmentéséért. A község első templomát Szent Benedek tiszteletére emelték. A falu határában nyugatra fekszik a Káli-medence leglátványosabb természeti nevezetessége, a hatalmas kőtömbökkel borított, ligetes erdőben fekvő híres szentbékkállai kőtenger, a Balaton-felvidék egyik legfontosabb geológiai kincse. Valaha az itteni intenzív vulkáni tevékenységet követően feltörő kovasavak, hévizek a laza homoküledékeket összecementálták, amit a szél, a csapadék, az erózió tovább formázott. A kövek nagysága és magassága meglepő: némelyik ház nagyságú, mások betöltenek egy egész szobát. Mintha óriás járt volna e tájon, aki rossz vagy jó kedvében gigászi kődarabokat hajigált. Igazi élmény a látványos sziklaalakzatok közti séta, fel is lehet mászni az impozáns homokkő formációkra, sőt a híres Ingókövet (Kelemen-kő) még meginogtatni is tudjuk. Legfelső, közel 10 tonnás kőpadja csak három ponton támaszkodik az alatta fekvő tömbre. Néhány ember súlya más képes kibillenteni egyensúlyából és pár centiméterrel elmozdítani. Rendkívül népszerű tevékenység ez a kirándulók körében, a szikla tetején állva, hintáztatva és billegtetve a monstrumot. A Kelemen-kő aljában lévő sziklamélyedés, melyben pont elfér egy ember, szintén állandó fotótéma. Kényelmes ösvények vezetnek keresztül-kasul a kőtenger sziklái közt, a Theodora-Kékkő tanösvény néhány tájékoztató táblájáról részletes információkat kaphatunk a látványosság kialakulásáról, a területen lévő védett növényekről. Az Országos Kéktúra útvonala is keresztülvezet rajta. A Kőtenger meglátogatása kitűnő családi program, könnyen megközelíthető, nem kell sokat gyalogolni, kisebb gyerekek is nagyon élvezik a sziklalabirintusban való bújócskázást, a kisebb kövekre történő mászást. Legyünk azért óvatosak, némely szikla több méter magas és korlát nincs!
0 Hozzászólás