A Naplás-tó ökológiai szempontból Budapest egyik legértékesebb területe. Magán a tavon kívül annak közvetlen környezete a Cinkotai parkerdővel és a Szilas-patak menti láprétekkel együtt – összesen mintegy 150 hektár – 1997 óta természetvédelmi terület, mely a Budai Tájvédelmi Körzet után a második legnagyobb védett terület Budapesten. A környező nádas, valamint a patak völgyében lévő alsó és felső lápréten kialakult gazdag növény- és állatvilág miatt nyilvánították védetté. Olyan védett növényfajok találhatók itt, mint a struccpáfrány, a szibériai nőszirom, borzas füzike és több orchideaféle, valamint a mocsári tisztesfű, keskenylevelű gyapjúsás és zsombéksás. A tótól északra fűzláp található, mely szigorúan védett terület, csak tudományos célból, engedéllyel látogatható. A védett gerinctelenek közül említésre érdemes az imádkozó sáska, a nappali pávaszem, a kis balkáni futrinka és a szentendrei változó futrinka. A tó fontos élőhelye a barna ásóbékának és a hazánkban őshonos egyetlen teknősfajnak, a mocsári teknősnek. A környező nádas, illetve a tó déli partja mellé telepített Cinkotai parkerdő változatos fafajtáival gazdag madárvilágnak nyújtanak otthont. A madártani megfigyelések során 150 madárfajt írtak le a Naplás-tó környékén. Ilyen a hegyi fakúsz, az erdei fülesbagoly, feketerigó, őszike és az őszapó. A tó védelem alá helyezésének indoka az volt, hogy Közép-Európában ez az egyetlen ilyen nagy kiterjedésű városi terület, amelyen a vízi és mocsári növényzet, illetve a hozzá csatlakozó sásréti és lápréti vegetáció viszonylag háborítatlan. Értékesek a nyílt vízi hínáros, nádas, a partvonalon csatlakozó magas sásos rét- és lápréttöredékek is. A WWF Magyarország által 2002-ben indított mocsáriteknős-védelmi program keretében az ország számos területén folyamatos állományfelmérést végeztek. Ebben a Naplás-tó mintaterületül és bemutatóhelyül szolgált. A többéves kutatás során néhány itt élő egyedet rádióadóval láttak el, hogy nyomon követhessék mozgásukat. A tó és környezete gyakori célpontja a természetjáró fővárosi turistáknak és kerékpárosoknak. Az év nagy részében engedéllyel a tavon az alábbi halakat lehet horgászni: ponty, amúr, csuka, fogassüllő, európai harcsa, balin és compó. A tóparti halőrházban horgásznapijegy vásárlási lehetőség van, naponta 6-20 óra között lehet horgászni, az elvihető halak száma négy. A tóban fürdeni tilos, ugyanúgy, mint télen a befagyott jegén korcsolyázni. A tó nyugati partja a patakot visszaduzzasztó földgát, melyen a tó felőli rész ki van betonozva, tetején aszfaltozott út fut végig:
Többi partja természetes úton alakult ki, ahogy a víz feltöltötte a gát előtti mélyebb részt. Létrehozása hozzájárult (hacsak nem kizárólagos oka) a patak menti láprétek fennmaradásához, amelyeket a 19. századtól kezdődő nagy folyószabályozások és mocsárlecsapolások következtében a kiszáradás fenyegetett.
2017. januárjában népi kezdeményezés indult a hivatalos és engedélyezett korcsolyázás lehetőségének megteremtéséért.
(Forrás: Wikipédia, Fotók: Felhőlány)
0 Hozzászólás