Nem véletlen, hogy nem teszek fogadalmakat. Sem szilveszterkor, sem születésnapkor, sem semmikor. Nálam ez nem működik. Annyira nem, hogy a tegnapi elhatározásom, mi szerint a héten esténként nem eszek tésztát, vagy olívás kenyeret, vagy egyáltalán semmiféle kenyeret, ma meg is bukott… A fogyókúrát eddig hírből sem ismertem (tuti most sokan dobálják felém a köveket…), illetve 2 évvel ezelőttig még nem próbáltam.
Magyarázat: biztos, hogy nem írtam még erről a blogon, egy sokízületi gyulladással küzdök (SNSA), valószínűleg 5-6 éve (a panaszaim alapján), de csak 2 éve derült ki, azóta kezelik. Nem könnyű kordában tartani, időnként nagyon fájdalmas, időnként jobb. A legnehezebb az egészben, hogy korábban sportoltam: sziklamászás, futás, ejtőernyőzés, mounten bike, minden ami extrém, az engem vonzott. Most kénytelen vagyok beérni a gyógytornával… és időnként azzal, hogy e mellé még néhány (3-4) kilótól is meg kell szabadulnom, hiszen jelenleg ez a néhány kg is extrém megterhelést jelent az ízületeimnek… (Mekkora fordulat az „extrém” szó értelmezésében.)
És hát persze a tiltott dolgok vonzanak, a kedvencek. Az elhatározás tolódott: „Majd holnaptól!” felkiáltással, és kirámolva a hűtőt a maradékokból összedobtam egy gyors búfelejtő vacsit… 🙂
Persze, hogy a lelkiismeretemet is megnyugtassam, és mert szeretem is, egy nagy tányér friss salátával kísértem a vacsorát.
Aki szereti a spárgát, annál alap a sonkába – némi sajttal – göngyölt, sütőben sütött spárga. Ebben ma Flat Cat is megerősített, így kihasználva a rövid szezont, és hogy ismét friss spárgát vadásztam Gianni boltjában, újráztam.
- Hozzávalók: (személyenként)
6 szál zöldspárga
3 szelet sonka (nálam most Feketeerdő)
kb. 3 ek. gorgonzola
levelestészta (maradék, éppen csak legyen mibe becsomagolni)
olívaolaj
bors
- A zöldspárga sípokat párosával egy csík sonkára fektetem, gorgonzolát morzsolok (kanalazok) rá, feltekerem és betekerem a levelestészta csíkokba.
- Meglocsolom olívaolajjal és előmelegített sütőben 175 fokon kb. 20-25 perc alatt pirosra sütöm.
- Tálaláskor frissen őrölt borsot tekerek rá és zöldsalátával tálalom.
Felettébb csábító mind a kép, mind a kaja!
A betegséged 🙁 Jaj! Remélem, jó kezekben vagy, ami a dokikat illeti!
by Chef Viki május 5, 2010 at 06 : 59Jaj, Te szegény! Azt említetted, hogy izületi problémáid vannak, de azt eddig nem tudtam, hogy SNSA.
by Flat Cat május 5, 2010 at 08 : 52De ez a vacsi remekül hangzik, és nem is olyan nagyon nagy bűnözés. 🙂
Ez a tésztaburok milyen jó ötlet!
by lúdanyó május 5, 2010 at 04 : 08(a betegség az már nem annyira 🙁 )
Nagyon jó ötlet, gusztusos és csodás kép
by Bianka május 5, 2010 at 06 : 59Az étel csodás! nagyon guszta. Sajnos, egyszer tudtam viszonylag friss csirágot venni…
Nagyon köszönöm az ajánlást, igazán megleptél! 🙂 És küldtem is képet!
Hm. Minden bajságnak lelki oka van. Ismerem ezt a betegséget is. Ha van kedved földeríteni, írj.
by duende május 5, 2010 at 07 : 28Chef Viki,
by Felhőlány május 5, 2010 at 08 : 18köszönöm szépen! 🙂
Igen, úgy tűnik most jó(jobb) úton haladunk… 🙂
Flat Cat,
by Felhőlány május 5, 2010 at 08 : 19ha a testemnek nem is, de a lelkemnek mindenképpen jót tett ez a vacsi… :))
Lúdanyó,
by Felhőlány május 5, 2010 at 08 : 21köszönöm szépen! 🙂
egy iciri-piciri maradék levelestészta volt az egésznek az oka… 🙂
Bianka,
by Felhőlány május 5, 2010 at 08 : 21nagyon köszönöm, kedves vagy! 🙂
Duende,
nagyon örülök, hogy meglepi lett, féltem hogy valaki már megelőzött… Várom majd az írásodat és a fotót! :))
Ezt a csomag csirágot nekem is harmadik nekifutásra sikerült venni, sem pénteken, sem vasárnap nem volt sehol friss… Tegnap meg egyszerűen szembejött. :))
Igen tudom, hogy lelki tényezői is vannak, bár nálam egyértelműen igazolt orvosi műhiba van az alapoknál… De nagyon érdekelne a véleményed!! Köszönöm szépen! Írok majd levelet!
by Felhőlány május 5, 2010 at 08 : 28tegnap olvastam, hogy a hosszú élet titka valami alapbetegség amivel életed végéig foglalkozhatsz, mert akkor tutira gyakran jársz orvoshoz.
és igazából ez tök logikus meg igaz.
ez a spárgás cucc baromi jól néz ki. és feltettema blogra a spárgás avokádókrémet. csak ajánlani tudom, nagyon finom.
by Lilla május 5, 2010 at 09 : 20Hú, ez az ízületes dolog nem hangzik valami jól. A spárgás vacsi annál inkább. De méghogy neked fogyókúra??? Elmondom, csak hogy aki még nem találkozott Felhőlánnyal, az is tudja, irigylésre méltóan jó alakja van ám! 🙂 Szerintem, ha van az a pár kiló, azt tényleg csak az ízületek veszik észre 🙂
by Ágianyu május 5, 2010 at 12 : 39Lilla,
köszönöm szépen!:)
Igen, igen, láttam!:) Csak otthonról ugye nem mennek azok a fránya kommentek…
Ez nagy igazság, amit mondasz, ugyanis 4 hetente kötelező vérvétel van a gyógyszer miatt… bármi más baj lenne (de nincs, és nem is lesz!) nagyon időben látszódna… Úgyhogy hajrá a hosszú élet rögös útján! :))
by Felhőlány május 5, 2010 at 01 : 38Ági,
by Felhőlány május 5, 2010 at 01 : 42na igen, a spárgás vacsi nekem is jobban bejött! ;o)
Nagyon kedves vagy, köszönöm szépen! És tényleg nem másért próbálom leküzdeni azt a néhány kilót… :))