Szívem egyik vágya volt ez a kétrészes pitesütő. 4 különböző méretű kerámia formám már van, de egy ilyen, aminek kivehető az alja, na ez még hiányzott… 🙂
Most már ez is kipipálva, jöhetett a tesztelés. Több saját receptemet dolgoztam össze, az alap a spenótos-fetás volt. Került még bele egy fél csirkemell, és a tészta összeállításánál derült ki, hogy ha kifordítom a lisztes bödönt, akkor sincs benne több mint 8 dkg… A molyok miatt viszont további készlet sem volt. Akadt viszont teljes kiőrlésű rozsliszt, ezzel pótoltam a teljes mennyiséghez és szerecsendiót is reszeltem hozzá. A tészta összeállítása közben erőteljes gyermekkori érzések jöttek elő, színében és állagában egy jó kis homokozás derengett fel. Elvan a gyerek ha játszik… de a tészta a gyorsaságot és hidegen tartást kívánja, ezért ahogy összeállt, gyorsan bedugtam a hűtőbe.
A tészta nyújthatatlan (liszt hiányában meg pláne…), így gyurmázással került a formába, továbbá melegen szeletelhetetlen. Langyosan már jobban, hidegen pedig kitűnően. További hátránya, hogy gyorsan párolog…
Hozzávalók: (22 cm-es formához)
13 dkg liszt (nálam 8 dkg fehérliszt + 5 dkg teljes kiőrlésű rozsliszt)
csipetnyi só
8 dkg hideg vaj felkockázva
1/2 tk. szerecsendió
1-2 ek. hideg víz
A töltelékhez:
20 dkg spenót
2 ek. vaj
só, bors
fél csirkemell
olívaolaj
3 dl zsíros tejszín
4 tojás sárgája
13 dkg feta sajt
5-6 dkg trappista sajt
- A lisztet és a sót összekeverem, reszelek hozzá szerecsendiót, hozzáadom a vajat és annyi vizet, hogy a tészta éppen összeálljon. Kivajazott formába nyomkodom a tésztát és legalább 30 percre hidegre teszem.
- A hűtőből kivéve sütőpapírt és nehezéket teszek rá (ez nálam rizs), majd 190 fokra előmelegített sütőben 10 percig, majd a nehezéket eltávolítva további 5 percig sütöm.
- A felkockázott csirkemellet pici olívaolajon megsütöm, sózom, borsozom, majd kiveszem a serpenyőből és félreteszem.
- A spenótleveleket leforrázom, néhány percig hagyom állni, majd leszűröm, jól kinyomkodom a levét és felszeletelem.
- 2 evőkanálnyi vajat teszek a serpenyőbe amiben a csirke sült, rádobom a spenótot és pár perc alatt megpárolom. Sózom, borsozom.
- Habverővel összekeverem a tejszínt, a tojások sárgáját (csak a sárgáját!) és a spenótra öntöm.
- A tészta aljára teszem a csirkét, rámorzsolom a fetát, rákanalazom a spenótos öntetet, megszórom reszelt sajttal, és a 160 fokra csökkentett sütőben 35-40 percig sütöm.
Jó ez a kivehető aljú forma? Én nem mertem megvenni, nem vagyok ezek szerint hozzáértő, nem értettem a jelentőségét… Help, könnyebben kivehető belőle vagy valami más miatt van?
by Kata május 5, 2010 at 06 : 49Kata,
by Felhőlány május 5, 2010 at 07 : 04csúcs! Egyrészt valami spéci tapadásmentes bevonat van rajta, másrészt a forma nélkül lehet tálalni (nekem ez nagyon tetszik). Persze van, ami egy szép kerámia formában tálalva mutat igazán… Sütőből kivéve 10 percig hagytam hűlni, majd rátettem egy bögrére, és simán lecsúszott róla a széle. 🙂
Oh tudok kommentelni! nagyon tetszik! en szoktam tenni egy tojast is az ilyen pites tesztakba. Fincsi lehet. Nekem kozepes meretu ilyen formaim vannak, meg nem sokat hasznaltam..:( Szepek a kepek!
by Delish május 5, 2010 at 07 : 15Delish,
by Felhőlány május 5, 2010 at 07 : 31köszönöm! 🙂
Igen, nekem is van olyan receptem amihez tojás is kell, de ez is jól bevált. Így még omlósabb a tészta, és kíváncsi voltam, hogy egyben marad-e… :)) Ez a forma inkább csak a látványban tesz hozzá mint ízben, és azért behatárolja a lehetőségeket is, hiszen folyékony tésztával ugye nem működik… 🙂 De nagyon jó játék… :))
Húúúúúúúúúúú, de állati jó!!!
Idepárologhatna egy szelet :-DDD Mekkora hülyeséget írtam most :-DDD
by Chef Viki május 5, 2010 at 07 : 45Ez nagyon tetszik! Irtó jól néz ki és biztos extra finom is!
by Dia május 5, 2010 at 05 : 15Nagyon guszta! De megenném! Mostanában amúgyis rákaptam a pitékre!:)
by sedith május 5, 2010 at 05 : 56Elképesztően guszta! 🙂
…és szuper a forma, hol lehet rá szert tenni?
by egycsipet május 5, 2010 at 07 : 05Csodálatos, és ebben a sütőformában az is jó, hogy szépen lehet szelni, ha már kinn van 🙂
by Bianka május 5, 2010 at 07 : 14Chef Viki,
köszi! 🙂
Legközelebb próbálok majd arrafelé párologtatni egy szeletkét… :)))
Dia,
by Felhőlány május 5, 2010 at 10 : 21köszönöm, de sajnos már csak múltidőben beszélhetek róla… 🙂
Sedith,
most nálam is egy ilyen hullám van… 🙂 És tökéletesen jó arra, hogy másnap munkába hozzam ebédre!
Egycsipet,
köszönöm! 🙂
Régen szinte minden nagyobb boltban láttam, most hogy célirányosan kerestem, csak a T-betűsben találtam.
Bianka,
by Felhőlány május 5, 2010 at 10 : 26pontosan! 🙂 Nagyon mutatós szeleteket vágtam, és egyben maradtak. Nem úgy, mint amikor a zárt formából próbálom kiszedni és kettétörik a szelet…
Nagyon guszta!:-)) Ilyen pitére, s ilyen formára is fáj a fogam!:-))
by Andi/cuki május 5, 2010 at 10 : 44Egyszer már volt, de mikor még nem tudtam trükköket, beleragadt a süti kétszer;mérgemben kidobtam:-))
Köszönöm a választ! 🙂
by egycsipet május 5, 2010 at 12 : 43Andi,
by Felhőlány május 5, 2010 at 04 : 42húúúúú, nagyon mérges lehettél…:)
Az én formám valami teflonos, vagy extra bevonatos, már látszólag sem ragad hozzá semmi… Bár kétségkívül jó vajas-omlós tésztával próbálkoztam, eszébe sem jutott beleragadni…
Egycsipet,
by Felhőlány május 5, 2010 at 04 : 43nagyon szívesen! Majd mesélj ha beszerezted!:) (egyébként számomra meglepően olcsó volt, picivel több mint 1.000,-Ft)
Úgy vélem, haldoklik a számítógépem, de harmadik nekifutásra csak elküldöm…
by flatcat május 5, 2010 at 05 : 04Szóval hasonlóan kiterjedt gyűjteményünk van pite formákból, nekem még van pluszba egy-két üveg, szilikonos és miniatűr is. De ezt a kivehető aljút én is kinéztem magamnak. 🙂
Meg tetszik a pite is… :)))
FlatCat,
by Felhőlány május 5, 2010 at 06 : 24köszönöm szépen! 🙂
Ja tényleg, az üvegformáimat bele sem számoltam…. 🙂 A szilikonostól valahogy eddig idegenkedtem, és tegnap este kiderült, hogy azért ennek a kivehető aljúnak is vannak veszélyei…:( Majd a negatív tapasztalataimmal kiegészítem a bejegyzést… 🙂