Márton napi narancsos-borsos libamell – B. Attilának ajánlva

Sokáig azt gondoltam, hogy a libahús nekem nem ízlene mert … csak. Nem tudom, honnan ez az elképzelés, hiszen a libamájat szeretem, sőt a libatepertőt is. Ez utóbbit kenyér és lelkiismeretfurdalás nélkül …. 🙂

Fura egy szösz vagyok én, sokakkal ellentétben a szárnyasok mellhúsát részesítem előnyben a szaftosabb (comb) darabokkal szemben. A narancsos borssal és kakukkfűvel megszórt-sütött libamellem viszont határozottan nem lett száraz, köszönhetően a sok kisült zsírjának és a kezdők szerencséjének ami mellém állt a sütési idő megtervezésekor. 🙂

Finom volt, elfogyott, de ezt a csemegét továbbra is meghagyom a Márton napi hagyományok évente egyszer történő felelevenítésére. Jövőre azért némi újbor társaságában. 🙂

Sült hagymás rusztikus törtburgonyával – héjastól főztem meg és törtem át -, és sült almával tálaltam.

Hozzávalók:

bőrös libamell (étvágy függvényében méretfüggő)

narancsos bors

só

kakukkfű

burgonya

zöld alma

A burgonyát alaposan megmosom és héjastól nagyobb kockára vágom, sós vízben felteszem főni.

A mellhús bőrét éles késsel beirdalom.(Óvatosan, hogy a húst ne, csak a bőrét vágjam át.) Megszórom narancsos borssal, sóval és a bőrös felével lefelé addig sütöm egy száraz serpenyőben, amíg a zsírja teljesen ki nem sül. Megfordítom és pár percig sütöm a másik oldalát is.

Sütőpapírral bélelt tepsibe teszem, megszórom friss vagy szárított kakukkfűvel és 160 fokra előmelegített sütőben 20-21 percig sütöm. Egy másik tepsiben negyedekre vágott alma cikkeket is betolok a sütőbe.

A sütési idő leteltekor a húst letakarva pihentetem.

A megfőtt burgonyát kicsit összetöröm, hozzáöntöm a liba kisült zsírját, belekeverem a ropogósra sült hagymát (ami most a boltból érkezett…bizony…) és ízlés szerint sózom.

Sült alma szeletekkel tálalom.