ROMantikus kastélyTURA

Tavaly nyáron a Bükkből hazafelé letértem az autópályáról, és céltalan autókázásomkor találtam rá erre a kastélyra, de akkor már késő volt, hogy megnézzem.

Most sort kerítettem erre, és fantasztikus élményben volt részem.

„A község közepét elfoglaló hatalmas ősparkban áll az eklektikus stílusú, soktornyú egykori Schossberger-kastély, mely Ybl Miklós tervei alapján épült 1883-ban.
A kastély változatos tömegével, számtalan tetőfelépítményével a francia reneszánsz kastélyok formáját idézi. Belül inkább az itáliai hatás érvényesül. Az elegáns díszlépcső többszintes, galériás előcsarnokba vezet, amit kürtős felülvilágítók tesznek még magasabbá. A lépcsőház, az előcsarnok falát és homlokzatát – a nyaktaggal csatlakozó üvegházhoz hasonlóan – egykor finom, groteszk díszítőfestés borította.
A kastély helyreállítása 2003-ban kezdődött meg a helyi önkormányzat és a műemlékvédelmi hatóság kezdeményezésére.

Hat évtizeddel ezelőttig tükörrel bélelt aknákon jutott át a fény a turai kastély mesebeli várat idéző tetőzetén. Egy tetőablakon át besurrant a csőbe, onnan pedig ráhullott az impozáns előcsarnok felett feszülő üvegtetőkre. A nyolc akna minden bizonnyal káprázatos fénnyel borította be két emelettel lejjebb az elegáns földszinti teret – mintha csak szabad ég nyílna odafönt, az üvegtetők fölött.
A tetőablakot réges-régen elzárták, a tükörfelületeknek nyoma sincs. A fénycsapdák azonban egészen biztosan így működtek, hiszen a tervező, Ybl Miklós más kastélyaiban is alkalmazta ezt a megoldást. Kérdés persze, hogy miként festettek a szinteket elválasztó üvegtetők, amelyek létére ma már csak a lecsupaszított, rozsdás fémkeretek emlékeztetnek.
Márpedig a cukorgyáros és kereskedő család sarja, a Pest Magyar Kereskedelmi Bankot megalapító Schossberger Zsigmond aligha csinált bármit is véletlenül. Loire-menti kastélyt akart a Galga mentén, hát nemcsak szerződtette a kor egyik legnevesebb építészét, Ybl Miklóst, de biztos, ami biztos, Franciaországba is elküldte, tanulmányozni a vágyott eredetit. Ybl pedig hazaérkezvén két épületen dolgozott egyszerre – a pesti Operaházon és a Schossbergerek turai nyári rezidenciáján. Nem véletlen tehát, hogy az értő szem jelentős párhuzamokat képes fölfedezni a két épület között. Nemcsak az eredetileg mindent beborító, színpompás díszítőfestések – amelyek Scholtz Róbert és munkatársai tehetségét dicsérik -, hanem az alkalmazott műszaki megoldások is hasonlóak a két házban. A turai kastély ugyanis, amely kívülről ódon lovagvárnak látszott a maga tornyaival és izgalmas tetőrengetegével, elkészültekor, 1883-ban a modern technikai eszközök egész tárházát vonultatta föl.

Kívülről azonban mindebből nem látszott semmi. A romantikus homlokzatot annak rendje és módja szerint címer díszítette, a tetőt óratorony koronázta, a csodálatos pálmaházban délszaki növények pompáztak, az angol tájképi park pedig – így mesélik – Magyarországot mutatta, csak kicsiben.Fennállásának első hat évtizedében ilyennek láthatták a turai kastélyt azok, akik bebocsátást nyertek a falai közé. Aztán jött a háború, a hadikórház, majd az általános iskola felső tagozata, végül az elhagyatottság évtizedei. Ma már nyoma sincs a hajdani intarziás padlónak, a pálmaház színes üvegeinek, a toronybeli órának. A teraszról eltűntek a kőbabák, a földszinti folyosó boltíves nyílásaiba szinte belenőttek a lehúzott, rozsdás boltredőnyök, a kastély sarkán pedig ostornyéllámpa fityeg. A pálmaház előterében az iskola tornatermére emlékeztetnek a bordásfalak és mászókötelek tartói, a földszinti szobák díszítőfestését pedig a legutóbbi, nyolcvanas évekbeli megmentési kísérlet során tették tönkre. A műemlékként nyilvántartott épület életveszélyes: mivel éveken át akadálytalanul hullott be a tetőn át az eső és a hó, omlanak a födémek, szétmállott a vakolat. Két évvel ezelőtt, a kényszer-helyreállítás során vasbetonra cserélték ugyan a fa zárófödémet, de a tetőt már nem csinálták meg. Nem is lesz egyszerű, hiszen Ybl merész és változatos tető- és kupolaerdőt tervezett a kastély fölé.

Mondhatni, most már valóban minden a pénzen múlik. Elszánt gazdája ugyanis, úgy tűnik, immár van az épületnek. A kilencvenes évek eleje óta az indiai Khoday-cégcsoport tulajdonában lévő, eleddig csak romló kastély hasznosítására most Tura Invest Kft. néven, magyar üzletemberekből projektcég szerveződött. Ők bemutatkozó tájékoztatójukon úgy nyilatkoztak: 2006-ban kezdenék meg, és 2008-ra be is fejeznék a kastély felújítását és a hozzá csatlakozó szállodaépület megépítését. Ez utóbbi terveit még 1998-ban elkészítette a Szántó és Mikó építésziroda, és az elképzelésre a műemlékvédelmi hatóság is rábólintott. Szántó Tibor úgy fogalmaz: a százszobás szálloda külső megjelenéséről ma még korai volna bármit is mondani, de az általa javasolt megoldásra, a kastélyhoz csatlakozó, Z alakú bővítésre Ybl más munkái esetében van megvalósult példa. A bővítmény rendkívüli előnye, hogy érintetlenül hagyja a főépületet, így ott reprezentatív helyiségek és luxuslakosztályok kialakítására – tehát az eredeti funkció feltámasztására – van mód.”

Kíváncsian várom, hogy milyen lesz újjáépített formájában!