Mondtam már, hogy szeretem a gyümölcsöket húshoz párosítva enni? Nálunk ez amolyan családi dolog, már gyerekkoromban is ettünk ecetes, nagyszemű, házilag eltett szilvabefőttet, őszibarackbefőttet, meggyet vagy sült almát a vasárnapi családi ebédeken a hús mellé. Nekem ez a kombináció rendeltetésszerű használatnak minősül, ebből adódóan logikus, hogy néhány szem borvörös, lédús cseresznyét, ami a hűtőben kallódott, nem dobok ki! Akár meg is grillezhettem volna, de nyersen, szendvicsekhez használtam el, egyszer egy bruschettához némi levegőn szárított sonkával, másodszor pedig azon apropóból, hogy szombaton reggel a zöldségesnél megint találtam belőle. Állítólag mos már tényleg utoljára… (ezt már kétszer hallottam) hiszen bőven túl vagyunk a szezonján, de ki kellett használnom a rendkívüli lehetőséget. Marékszámra nem ehetem a diétám miatt, 6 szem viszont egy vacsorához gond nélkül belefér. (már-már hedonistának is nevezhető) A vasárnapi sült csirkéből egy kis melle húsa, önmagában már semmire sem méltó mennyiség, ugyanúgy az egyéb apróságok, amik egymás mellé pakolva tökéletesen kiegészítették egymást. Cicoma és felhajtás nélkül mindenki összeválogathatja a kedvére valót, nálam nosztalgia kiflibe pakolva. 🙂
0 Hozzászólás