Írtam már korábban, hogy a saját készítésű pesto milyen jól elhűsöl a frigóban. Igen jól jött ebben a hirtelen kánikulában, amikor semmi kedvem sem volt a tetőtéri konyhámat tovább melegíteni valami komolyabb étel elkészítésével. Arról nem is beszélve, hogy a meleg idő beköszöntével az étvágyam is jelentős mértékben csökken, így egy jól behűtött gyümölcsleves, vagy […]

Az örök kedvenc, ha padlizsánról van szó: töltve és ropogósra sütve. Olykor hús nélkül, most hússal de egyszerűen. Észak-Olaszországban a padlizsán mindennapos és elengedhetetlen tartozéka a salátás kínálatnak, hónapokon keresztül minden este frissen, de kizárólag két formában készíthettem:  felszeletelve vaslapon megpirítva, olívaolajjal, fokhagymával és petrezselyemmel megszórva vagy kockára vágva, olívaolajban megpirítva és paradicsompürével összeforgatva. Hát […]

Sok évi nekifutásra sem sikerült az almával megbarátkoznom. Persze a vizuális rajongás megvan bennem, de a vitaminkészleteimet ezáltal nem igen tudom feltölteni… Nincs az a zöldséges, ahol ellen tudnék állni egy szép nagy halomba felpakolt almának, meg is veszem, majd itthon már csak pakolgatom míg sült almaként nem végzi. Ebben a formájában viszont nagyon szeretem, […]

Amilyen hosszú a cím, annyira rövid lesz a hozzá tartozó leírás. (Receptnek azért a legnagyobb jóindulattal sem nevezném…) Nincs mit cifrázni rajta, mert nagyon egyszerű. Ráadásul igen kevés időt töltök mostanában a konyhában, és akkor is próbálok valami gyorsat készíteni… A ritkán készített dolgok közé tartozik a rántott hús. Ennek egyik oka, hogy nem vagyok […]

Szeretem a spenótot, mint általában a zöldeket. Mit nem adott volna érte a Nagymamám anno az óvodában (Ő volt a szakácsnéni…), ha csak egy kanállal is begyűrök belőle… Persze kivételezett helyzetemből adódóan, nekem a pöttyös tányérban mindig akadt valami egyéb más. Mint ahogy a reggelire kiszabott forralt-meleg tej helyett egy pöttyös bögrényi hideg tej is. […]

Avagy egy nem mindennapi konyhai titkom felfedése. Mit kezdjünk egy magára semmit sem adó, kissé „borostás” csirkecombbal? Szőrtelenítsük, amennyiben olyan kényesek vagyunk mint én. Szerencsés esetben gáztűzhelyünk van, aminek a lángja fölött könnyedén orvosolható ez a probléma, ám amennyiben villanytűzhellyel rendelkezünk… akkor sem lehetetlen a történet. Én erre a célra egy szép nagy szál tömbgyertyát […]

Kata, a soros VKF! házigazdája arra buzdított bennünket, hogy rakjunk tüzet a szabadban. Mivel mostanában nem volt lehetőségem kerti sütögetésbe csöppenni, kert, telek, erkély, stb. hiányában a menekülő útvonalra kényszerültem, jobb híján a konyhában sütögettem. Tüzet természetesen nem raktam, néhány hete már produkáltam a füstöt szomszédaim nem kis ijedtségére, így (tűz)biztonságos terepen maradtam. Előző lakásomban […]

Szívem egyik vágya volt ez a kétrészes pitesütő. 4 különböző méretű kerámia formám már van, de egy ilyen, aminek kivehető az alja, na ez még hiányzott… 🙂 Most már ez is kipipálva, jöhetett a tesztelés. Több saját receptemet dolgoztam össze, az alap a spenótos-fetás volt. Került még bele egy fél csirkemell, és a tészta összeállításánál […]

A polenta a puliszka „reinkarnációja”. A puliszka a szegényebb rétegek tápláléka volt az elmúlt századokban, ám a ma divatos szóhasználatban a polenta az elterjedtebb. Neves éttermek étlapjain gyakran szerepel és Olaszországban is polenta néven ismerik. A magyar puliszka és az olasz polenta között kevés a különbség: nálunk kukoricadarából, míg az olaszoknál kukoricalisztből készül, bár az […]

Nem tudok ellenállni ezeknek a színeknek. Meg a ruccolának és a paradicsomnak sem… És még sok egyébnek sem, de most ezekre inkább nem térnék ki… 🙂 Holnapig tart a négynapos egyszemélyes gyógy7végém, ezért kedvemre való „nyúleledeleket” fogyasztok, mint ez a mostani is. Egy jó adag csirkemájjal tettem laktatóbbá és csak egy (néhány) szeletke mandulás ricottatorta […]