Igazi lélekmelengető leves egy nyirkos-hideg, lusta őszi szombaton. Szívesen sétáltam volna az ősz színeiben gyönyörködve, szerettem volna fotózni, de nem volt nagy indíttatásom útra kelni és az esőben mászkálni…
Nem vagyok nagy levesrajongó, de a krémleveseknek nem tudok ellenállni…:) Konkrét receptem nem volt, inkább az itthon található hozzávalók, és az ihlet alkotta ezt a habos-krémes
levest. A sok frissen őrölt borstól pedig kellemesen csípős is lett.
Mivel a leggondosabb csomagolás ellenére is (nem) kicsit megszáradt a parmezán a hűtőben, nem csak a pirítósra, hanem a levesbe is jutott. A csücskét, amit nem tudtam tovább reszelni – féltvén az ujjaimat – a főzés utolsó 10 percében a levesbe dobtam.
- Hozzávalók:
5 nagy burgonya
1,5 l zöldségalaplé
1 gerezd fokhagyma
1 dl tejszín
só
bors
szerecsendió
kb. 4-5 dkg parmezán sajt
- A burgonyát felkockázom és a zöldségalaplével felteszem főni.
- Amikor már majdnem puha a burgonya, lereszelem a parmezánt, és egy pici darabot egészben a levesbe dobok. Hozzáreszelem a fokhagymát, 10 percig tovább főzöm amíg a sajt elolvad.
- A tűzről levéve botmixerrel pürésítem, hozzáadom a tejszínt és krémesre mixelem.
- Sózom, sok friss borsot csavarok bele, szerecsendiót reszelek hozzá, összeforralom.
- A kenyérszeleteket meglocsolom olívaolajjal, mindkét oldalát jól belenyomkodom a reszelt parmezánba és forró (száraz) serpenyőben aranybarnára sütöm.
Jesszusom, majd éhen halok, de még várom a Zuramat, addig kérhetek egy tányér levest? (Úgy hangzik, mint a mesében… ) :)))
by szepyke október 10, 2009 at 02 : 11Szepyke!
by Felhőlány október 10, 2009 at 02 : 56Már küldöm is! 🙂 Tudom, jó nagy tányérral…:)))
Hát ami azt illeti, gyakrabban jöhetnének az e fajta ihletések felém, mert – bár nem hangzik túl szerényen – de ez aaaannyiraaaaa finom lett! 😉
Jah, és azt csak most látom, hogy a teteje mosolyog a levesnek!:)))))
by szepyke október 10, 2009 at 07 : 14Ugye? Neki is tetszett a végeredmény… :)))
by Felhőlány október 10, 2009 at 07 : 53