Mondhatnám, hogy azért nem vásároltam a hétvégére szinte semmit, mert már a nyaralásra gyűjtök… Igazából ez nem is hangzik olyan rosszul. Nem, nem diétázom és nem tettem ez irányú újévi fogadalmat sem. Nem kezdtem új életet sem, tökéletesen jó nekem a régi! Mindennek értelme volt amit tettem (vagy legalábbis akkor úgy gondoltam amikor azt tettem), minden életszakaszomnak megvolt a maga szépsége és jelentősége, nem szeretném elfelejteni az életem eddigi részét (időnként azért persze takarítok kicsit), ezért nem is vágyok újra. Minden napot úgy alakítok, hogy az jó legyen és az adott pillanatból próbálom kihozni a legjobbat. Minden napban találok valami szépet, aminek örülni tudok.
Mély lélektani bevezetőm után a magyarázat, amin viszont picit változtatni kell majd a jövőben, hogy ne vásároljak össze több élelmiszert egy bevásárláskor, mint ami biztosan el fog fogyni. Na jó, azt megfogadom, hogy nem megyek éhesen vásárolni!
Szóval tegnap este határozott voltam a boltban, és olívás bagetten kívül (amit akár meg is süthettem volna magamnak itthon) csak gyümölcsöt vettem. – Egészen büszke voltam magamra, hogy bár megfogdostam és megszaglásztam vagy egy tucatnyi dolgot, de nem hoztam haza őket.
Az itthoni készletem, amit a szombati ebédhez terveztem: édesburgonya, rukkola, bébi cukkini, kápia paprika, feta sajt, avokádó.
Így készült:
A kápia paprikákat hosszában kettévágtam és forró grill serpenyőben mindkét oldaláról megsütöttem, a héjas feléről kicsit szenesre. Ment egy zacsiba, amíg ki nem hűlt, hogy a héjét szépen le tudjam húzni róla. (Ezt alapvetően a sütőben szoktam elkészíteni, vagy grillsütőben.) A cukkinit hosszában – jó éles késsel – felszeletelem és pici olívaolajjal a grillserpenyőben „rácsosra” sütöm.
A feta sajtot összetöröm, krémesre keverem egy avokádóval, sózni nem kell, de egy kis bors, esetleg tahini krém jól áll neki.
Közben a kockára vágott édesburgonyát sós vízben felteszem főni.
A cukkini szeletkékre fektetek egy csík sült paprikát, megkenem a fetás-avokádós krémmel és óvatosan feltekerem.
A megfőtt édesburgonyát összetöröm, vajjal, meleg tejjel pürét készítek belőle, sózom, borsozom, szerecsendiót reszelek hozzá és ollóval belevagdosok 2-3 maréknyi rukkolát.
Első ránézésre talán nem éppen összeillő párosítás de én szeretem az ilyen szokatlan dolgokat. Ha mondjuk sütünk hozzá valamilyen husit (hogy a pasik se fanyalogjanak), akkor a tekercseket ehetjük előételként, a főétel mellé pedig megállja a helyét a rukkolás édesburgonya püré. Én ma a menteset választottam.
0 Hozzászólás