Hosszú volt a tél, hideg és színtelen. Nem szeretem a szürkeséget. Nincsenek színek, nincsenek napsütötte ízek. Kedvenc könyvem újra-újraolvasásával vártam a fényt, az első piros epreket, a piaci csatangolásokat, a zöldségek illatát, és végre itt van! A vitaminhiányos tél után boldogan vetettem bele magam az eperülteténybe, teleszedve kosárkáimat a zamatos-, illatos-, mámorító eperszemekkel. Nem! Nem tudtam várni, biztosra mentem. Rögtön tele kellett pakolnom a fagyasztót a piros eprekkel – gondolván a következő télre.
És persze lett egy kis eperdzsem is vermuttal megbolondítva szigorúan 18 éven felülieknek. Névnapi-születésnapi ajándéknak kitűnő.
A receptet a már jól bevált Monika Rohardt féle Házi készítésű finomságok c. könyvéből vettem, némi átalakítással:
Hozzávalók:
1500 g eper
500 g 2:1-ben befőzőcukor
4-6 evőkanál vermut
A jól megmosott epret feldarabolva a befőzőcukorral együtt lassan felforraltam. Habzás után még kb. 10 percig főztem, hozzáöntöttem a vermutot, és hagytam még 1-2 percet rotyogni. Ezután alaposan kimosott száraz üvegekbe töltöttem, lezárás után picit fejreállítottam az üvegeket, ezzel a tartósítást is megoldottam, és száraz dunsztban hagytam 2 napig hűlni. Mivel tartósítószert nem tartalmaz, hűtőben tárolom ajándékozásig….
2 hete vidéken jártam, és olyan szép, tiszta bodzavirágot találtam, hogy nem hagyhattam ki a bodzaszörp elkészítését sem, Marcsi barátnőm jól bevált receptje szerint:
Egy éjszakára beáztattam 20 dkg bodzavirágot (picit megmosva) 1,5 l víz és 4 dkg borkősav keverékébe.
Másnap sűrű szirupot főztem 5 l víz és 2,5 kg cukor keverékéből, majd mikor kissé kihűlt, hozzászűrtem a bodza levét, összekevertem, és üvegekbe töltöttem. Hűtőben tárolom, de igen gyorsan „párolog”…
Ha a szirupot kevesebb vízzel készítjük, töményebb lesz, ami üvegtakarékosságot eredményez.
Citromszeletekkel jól behűtve igazi nyári szomjoltó limonádé készülhet belőle.
0 Hozzászólás