Caponatát enni nem csak nyáron lehet, de nekem ez valahogy mégis egy tipikus nyári étel. Olyan hamar és hirtelen ért véget az idei nyár, hogy elmélkedni sem nagyon jutott idő arra, hogy mi is történt a nyár folyamán. Nem vagyok negatív, mert az őszt is szeretem, már amennyiben süt a nap… 🙂 Vasárnap ezzel a […]

Régi recept, talán már az unalomig elcsépelt, ám szerintem megunhatatlan. Az egyszerűsége, a jól variálhatósága, a ropogós-vastag héja… mindegyik ok önmagában is elég ahhoz, hogy legalább egyszer kipróbáljuk. Sofia kérdezte valamikor, hogy milyen a kenyér állaga, hogyan tudom formázni. Igazából a forma maga adja a végső kinézetet azzal, hogy általában magas falú. Legyen az jénai […]

Kata, a soros VKF! házigazdája arra buzdított bennünket, hogy rakjunk tüzet a szabadban. Mivel mostanában nem volt lehetőségem kerti sütögetésbe csöppenni, kert, telek, erkély, stb. hiányában a menekülő útvonalra kényszerültem, jobb híján a konyhában sütögettem. Tüzet természetesen nem raktam, néhány hete már produkáltam a füstöt szomszédaim nem kis ijedtségére, így (tűz)biztonságos terepen maradtam. Előző lakásomban […]

Látványpékséget csináltam a hétvégén a konyhában. Meg kísérleti konyhát. Volt olyan „alkotás”, ami mindkét kategóriát képviselte. Látványban működött, a kísérleti jelleg miatt viszont ehetetlen volt… Így sikerült megalkotnom a nemzeti színű, „Március 15-i panna cotta” c. művet is. A zselatinnal változatlanul hadilábon állok. Ha óvatosan bánok vele, akkor a végeredmény egy maszlag jellegű valami lesz, […]

Továbbra is ezt a minimális energia ráfordítással készülő, dagasztás nélküli kenyeret sütöm. Az egyik dolog amin időről-időre változtatok, az a kenyér kelesztési ideje. A kezdeti 11-12 óráról most már 14-15 órára növeltem az időt és hát az bizony a kenyér javára dolgozik… A másik dolog az a belevaló, ami a fantáziát viszi a kenyérbe. Az […]

Vidám és színes ételekre vágyom a szürke téli hónapokban (is). Időnként egyáltalán nem kívánom a húst, viszont akkor is vágyom az erőteljesebben fűszerezett ízekre. A fokhagymát alapból nagyon szeretem, gyógyító és tisztító hatását mindenki ismerheti. A magyar mellett a francia konyha egyik fontos fűszere és a padlizsánkrém kihagyhatatlan főszereplője. 🙂 Padlizsánkrém fronton megoszlanak a vélemények, […]

Nem telik el hétvége úgy, hogy ne sütnék egy finom kenyeret. Most egy szárított paradicsomos került sorra az olívás után, és jönnek majd a magvakkal teli cipók is.Az olajban eltett paradicsomot Olaszországból kaptam és úgy óvtam, hogy 4 hónapig fel sem mertem bontani, csak gyönyörködtem a látványában… 🙂 Tisztában voltam vele, hogy felbontás után gyors […]

A hagyományos sima kenyér után elkészült az olívás változat is. Rajongok az olajbogyós kenyérért, a Lidl-ben kapható olívás masni már csak a múlté… Miért venném meg, ha magam is el tudom készíteni?! A frissen sülő kenyér illatáról pedig már zengtem ódákat. 🙂 Most egy picit kisebb átmérőjű jénai edényben sütöttem (23 cm-es), szebb lett mint […]

Sütöttem már kenyeret. Sütöttem már jót is és rosszat is. De ennyire jót és finomat még sosem. Legfőbb érve, hogy kívül tökéletesen kérges és ropogós, belül tökéletesen lukacsos, és dagasztás nélkül készíthető! És talán esetemben ez a legfontosabb szempont. Sokízületi gyulladással küzdök, ezért bármennyire is szeretek / szeretnék dagasztani, erre ritkán vállalkozom. Gondoltam, hogy beszerzek […]

A rozmaringos focaccia tésztájából készült a szárított paradicsommal kiegészített grissini.Messze felülmúlja boltit, és még elkészíteni is öröm. Miközben a pálcikákat „gyurmázom”, a ruganyos tészta érzete és a paradicsom sós illata elmondhatatlan… 🙂 Hozzávalók:50 dkg liszt7 g szárított élesztő (1 csomag)3 ek olívaolaj3 dl melegvíz1/2 tk. só1 tk cukor1 ág rozmaring2 evőkanál apróra vágott szárított paradicsom […]